Lelki töltődés

A lélek táplálására nemcsak a túrák során ügyelünk. Amíg nem találkozunk, töltődj fel az itt megjelent írásokkal, filmajánlókkal.

"A kegyelem elhozza a szépséget. A kegyelem egyszerűen azt az aurát jelenti, amely a tökéletes ellazulást övezi. … A ma elegendő; ne tervezz holnapra, sőt a következő pillanatra sem. … Az egész természet tele van kegyelemmel, mi azonban a bennünk rejlő megosztottság következtében elveszítettük rá a képességet. … engedd, hogy a pillanat döntsön – ne próbáld irányítani."/Osho/

Az élet: pillanat, jelen van benne az a sok csoda, amit olykor jelentéktelen dolgoknak fogunk fel – vagy észre sem vesszük.Sajnos sokszor elsiklunk az élet nagy alkotásai előtt, pedig az igazi kegyelem, hogy bizonyos dolgokat láthatunk, hallhatunk, érinthetünk vagy megélhetünk. Az élet minden percében tudatában kellene lennünk, hogy az itt és most adja az élet lényegét. Ezért vagyunk itt, a Földön.Ha ezt tudnánk, rengeteg szépséget tapasztalhatnánk meg. A kora reggeli napfelkeltétől és madárcsicsergéstől elkezdve, egy szívből jövő mosolyon vagy ölelésen át egészen az éjszakai csillagvirágos égbolt látványáig.Jó dolog, ha az ember nem tervez, csak halad, harmóniában az élet folyamával. Hiszen minden úgy van jól, ahogy van. Szeretem azokat a váratlanul kialakuló, boldogsággal, izgalommal, teli helyzeteket, amiket az élet hoz. Vannak, akik nagyon jól együtt tudnak áramlani ezzel a hatalmas folyóval, az ÉLET-tel. Igazi bölcsek, akik ha kell, bátran meglovagolják akár a legvadabb hullámokat is, de megfontoltan át tudják magukat adni a sodrásnak is. Elfogadnak mindent, amit az élet ad, és nem vágynak elérhetetlen dolgokra. Vannak persze olyanok is, akik mindent túlgondolkodnak, mindent irányítani akarnak, és mindenhol vannak, csak éppen a jelen pillanatban nem. Miért idegesítjük magunkat olyan dolgokon, feleslegesen, amik még jó néhány nap távolságban vannak? Miért nem éljük meg mindig igazán a JELEN-t? Vagy az elmúlt dolgokon zakatol a fejünk, hogy utólag mit és hogyan kellett volna, vagy távoli feladatokon és eseményeken, amik még a JELEN-en túl vannak. Tehát vagy a jelenen innen és túl vagyunk, de nem pontosan ott.Benne lenni a kegyelemben, a pillanatban - leírhatatlan dolog. Kapcsolódni önmagunkkal, a természettel, emberekkel, egyszerűen csak tenni a dolgunkat, és maximálisan bent lenni az adott szituációban. Nincs csapongás, nincs gondolatvihar, csak a pillanat. Az valóban isteni kegyelem. Hogyan tudnánk visszajutni oda? Mit kellene tenni? Talán újra elmerülni önmagunkban, ami az élet legfájdalmasabb és egyben legboldogabb feladata egyszerre.